ÍGY HAT A TALAJBAN


A talaj mikroorganizmusai a szerves és ásványi formákból a növények számára fontos biogén elemeket mobilizálnak és szabadítanak fel, a környezetbe különböző vitaminokat, antibiotikumokat és aktivátorokat (stimulátorokat) juttatnak ki, így a mikrobiális élet a talajban végbemenő folyamatok egész soráért felelős, amelyek a növényi gyökerek tápanyagokkal való ellátását befolyásoló különböző fizikai-kémiai folyamatokat befolyásolnak. A talajbaktériumok jelentős mértékben befolyásolják a talaj termékenységét és a növénytermesztés minőségét. Megkötik a levegő nitrogénjét, hozzáférhetővé tesznek egyes nehezen elérhető tápanyagokat, pl. a foszfort, hozzájárulnak a szerves anyagok mineralizációjához, és felgyorsítják a növényi maradványok, ill. a talajban lévő elsődleges szerves anyagok lebomlását, ezátlal hatással vannak a talajképző folyamatokra és a talaj tulajdonságainak alakítására.

Az AZOTER baktériumkészítmények összetételüknek köszönhetően helyreállítják a talajban a mikrobiális életet, növelve a talaj termőképességét és produktivitását, ami szintén pozitív hatással van a termények minőségére. Az AZOTER bakteriális műtrágyák háromféle baktériumtörzset tartalmaznak, amelyek részt vesznek a levegő nitrogénjének nem-szimbiotikus megkötésében, támogatják a szerves anyagok bomlási folyamatait a talajban, fontos makrobiogén elemek elérhetőségéhez járulnak hozzá, különösen a talajban lévő oldhatatlan foszfort alakítják át oldhatóvá. Az AZOTER műtrágyák baktériumtartalmának magas koncentrációja miatt az alkalmazást követően jelentősen növelik a bakteriális mikroflóra mennyiségét a talajban. Az AZOTER az Azotobacter chroococcum és az Azospirillum brasilense törzseit tartalmazza, amelyek részt vesznek a levegő nitrogén lekötésében a Bacillus megaterium pedig a foszfor felvehetőségét segíti elő a növény részére.

azoter v půde

N

60-80 kg

optimális körülmények között 100 - 150 kg

A levegő nitrogénjének a megkötése

A nitrogén az egyik alapvető makrobiogén elem, amelyet „a növekedés motorjának” is neveznek. A talaj nitrogénkészletei közvetlenül a humuszállománytól függnek. Mivel a kőzethatású talajok gyakorlatilag nem tartalmaznak nitrogént, a talaj ezen elemmel való dúsítása a szabad atmoszférikus nitrogén biológiai akkumulációjához kapcsolódik. A légkör gazdag nitrogénforrás (a levegő nitrogéntartalma 78,09%), amely 1 hektárnyi területre vetítve 75 000 tonna N2-t jelent, viszont a nitrogénatomok erős hármas kötése olyan problémát jelent, amely miatt a növények nem képesek felvenni a légköri nitrogént és bevonni azt az anyagcsere-folyamatukba. A mikroorganizmusok az enzimaparátusukkal képesek megszakítani ezt az erős hármas kötést. A levegőben található nitrogén baktériumokkal való megkötésének hatékonyságát a megfelelő törzsek kiválasztásával sikerült elérni, amelyek nemcsak a nitrogén aszimbiotikus megkötése szempontjából perspektívek, de a talajba való alkalmazás után rendkívül intenzív szaporodásra képesek, aminek köszönhetően a növények rendelkezésére álló, megkötött nitrogén mennyisége jelentősen megnőtt. Az AZOTER baktériumtrágyák rendkívül hatékony,aszimbiotikus baktériumtörzseket tartalmaznak (Azotobacter chroococcum és Azospirillum brasilense), amelyek a növények vegetációs időszakában nagy mennyiségű nitrogént képesek szintetizálni és megkötni. A növények által felvehető megkötött nitrogén mennyisége a 60–80 kg közötti tartományban mozog, miközben optimális körülmények között 100–150 kg is lehet hektáronként, ami kb. a felére csökkenti a hagyományos nitrogénműtrágyák felhasznált mennyiségét, és végül jelentősen javítja a növénytermesztés gazdaságosságát.

P

30-40 kg

optimális körülmények között 60 - 80 kg

A foszfor hozzáférhetővé tétele a nem oldódó formákból

A szlovákiai talajok foszfortartalma a nitrogén-, kálium-, kalcium- és magnéziumtartalmához képest alacsonyabb (Pt = 0,03–0,2%), szerves és szervetlen frakciók alkotják, miközben a talajaink többségében a szervetlen foszfor (25–98%) tartalma kissé meghaladja a szerves foszfor tartalmat (2–75%) a talaj túlnyomórészt ásványi jellege következtében. A talajban található foszfor (92–99%) jelentős része a növények számára felvehetetlen. A növények csak a foszforállomány 1–8%-át képesek felhasználni a terméshozam növeléséhez. A foszfor vízben oldódó állapotba való átalakulása a talajban biológiai úton is megvalósul. A talaj mikroflórájának megfelelő biokémiai aktivitása pozitívan hat a foszfor nehezen oldódó vegyületekből való feloldódására. A Bacillus megaterium feloldja a kötött foszfort, átalakítja a meglévő trikalcium-foszfátot dikalcium-foszfáttá, és a termesztett növények számára elérhetővé teszi a foszforvegyületeket. Az így feloldott foszfor mennyisége a vegetációs időszak végén kb. 30–40 kg foszfornak felel meg a tiszta hatóanyagban, ami optimális körülmények között akár 60–80 kg is lehet.

K

30-40 kg

Kálium mobilizáció és a betakarítás utáni maradványok lebontásának felgyorsítása

Az AZOTER baktériumtrágya és a jelenlévő cellulóz hatására gyorsan megnő a talajban jelenlevő szármaradványokat lebontó baktériumok száma. Ezek a baktériumok felgyorsítják a talaj szerves anyagainak és a szármaradványok lebontását. A talaj szerves anyagainak a gyors lebontása és mineralizációja a különböző mikroorganizmusok egyidejű tevékenységétől függ (például azotobactera és a cellulózbontó baktériumok). Az említett folyamatban a mikroorganizmusok hatásának köszönhetően a kálium mobilizációjára és felszabadulására kerül sor a nehezen oldódó szerves vegyületekből a növények számára elérhető formába, az így felszabadult kálium mennyisége a tiszta tápanyagban 30–40 kg. Az AZOTER baktériumtrágya stimulációs hatásának felhasználása a betakarítási maradványok (gabonaszalma, repce- és kukoricagyökér) lebontása során azért fontos, mert egyes növények a főtermény betakarítása után nagy mennyiségű lignocellulóz jellegű szármaradványt hagynak hátra, magas C:N arányban, amelyek ha nem bomlanak le, gátolják a mag csírázását és táptalajként szolgálnak a különféle penész fajoknak, amelyek megfertőzik a fiatal növényeket a növekedés korai szakaszában, amivel rontják a növények egészségi állapotát, ezáltal negatív hatással vannak a termésre.

NÖVELJÜK A TALAJ TERMŐKÉPESSÉGÉT ÉS EGYÚTTAL VÉDJÜK A KÖRNYEZETET

Az AZOTER alkalmazásának előnyei:

  • bkörülbelül a felére csökkenti a hagyományos nitrogén műtrágyák szükségességét, mivel megköti a levegőben lévő molekuláris nitrogént – a megkötött és a növények számára felvehető nitrogén mennyisége 60–80 kg közötti tartományban mozog, optimális körülmények között 100–150 kg nitrogén hektáronként (az atmoszférikus nitrogén mennyisége 1 hektárnál nagyobb terület felett 75 000 tonna),
  • növeli az alkalmazott ásványi anyagok kihasználhatóságát és a talaj meglévő tápanyagkészleteit,
  • a többi bakteriális alapú készítményhez képest az alapvető baktériumok abszolút legnagyobb sűrűségét tartalmazza, vagyis 4x109 baktériumot 1 ml műtrágyában,
  • javítja a talaj biológiai tulajdonságait, és egyúttal megújítja a mikrobiális talajéletet,
  • növeli a foszfor mennyiségét és elérhetővé teszi az oldhatatlan vegyületekből származó foszfort a növények számára. A felszabadított foszfor mennyisége hektáronként 30–40 kg foszfornak felel meg, optimális körülmények között 60–80 kg foszfornak,
  • elősegíti a növényi maradványok, a szalma és a szerves anyagok bomlási folyamatát a talajban, ami fokozatosan növeli a talaj termékenységét, és megfelelő magágyat hoz létre,
  • felgyorsítja a tápanyagok felszabadulását és az alkalmazott digesztátumok bomlását,
  • szinergiában működik és növeli az egy időben alkalmazott szerves trágyák hatékonyságát (istállótrágya, hígtrágya, fél-folyékony trágya és zöld trágya),
  • pozitívan befolyásolja a talaj szerkezeti tulajdonságait és a szemcsézettségét,
  • javítja a talaj levegőzését és vízháztartását, amely végső soron kedvező hatást gyakorol a tápanyagok talajból való felvehetőségére,
  • „az AZOTER termékben található baktériumok semleges hatásúak. A környezetet, amelyben megtelepednek, fokozatosan semleges talajjá alakítják át”
  • megszabadítja a talajt a szklerócium spóráktól és agombafonalaktól, amelyek fuzáriózist okoznak ,
  • hatékonyan elpusztítja a fertőzés forrását, és csökkenti a betegség átvitelének kockázatát a termesztett növényekre,
  • javítja a növények állapotát – a növények védelmi mechanizmusának növelésével,
  • növeli a termelés hatékonyságát és minőségét (mikotoxinok és nitrátok csökkentése),
  • pozitív hatással van a termesztési rendszer általános gazdaságosságára,
  • felhasználható az ökológiai mezőgazdaságban.